Az angliai médiahatóság, az Advertising Standards Authority példaértékű döntést hozott: megtiltotta a kozmetikai cégeknek és az influenszereknek, hogy arcszépítő filtereket használjanak közösségi médiás reklámfotóikon. A cél, hogy a készítményektől várható eredményességet valósághűen mutassák be.
Ilyen jellegű tartalmak esetén kötelezhetik az érintetteket a fotók eltávolítására és arra, hogy többet azok ne jelenjenek meg a közösségi média felületeiken. Ahogyan arról a Cosmetics Business beszámolt, az első büntetéseket már ki is szabták, két önbarnítókat forgalmazó márka, a Skinny Tan és a Tanologist Tan hirdetései esetén találták félrevezetőnek a filterekkel felturbózott fotókat.
Az üdvözlendő szabályozást egy múlt évben indult kampány hatására hozták, 2020 júniusában Sasha Louise Pallari sminkmester indította #filterdrop kampányát, megelégelvén, hogy a szűrőkkel tuningolt fotók milyen önértékelési problémákat, önbizalomhiányt, testképzavart okozhatnak az emberekben. Nem beszélve arról, mennyire megtévesztő és csaló dolog úgy reklámozni egy kozmetikumot, hogy annak befotózott eredményesége jórészt a Photoshop kistestvéreinek számító filtereknek köszönhető.
Ahogyan arról a BBC is ír, a szabályozás hatalmas lépés a transzparencia irányába, Rahi Chadda modell azonban jogosan vet fel átgondolandó kérdéseket, például azt, mi számít filternek? Vajon a jó megvilágítás, némi smink és fotózási trükkök már torzítják annyira a végeredményt, hogy az becsapásnak számítson? Vagy csak a direkt fotószépítésre szánt filterek azok, melyek tiltást érdemelnek a reklámok posztokban (különösképp azok, melyek az arc legfőbb vonásait, mint az orr formáját, a szem színét, a bőr egyenletességét, színét képesek radikálisan megváltoztatni)?
Hogy a valóságban majd hogyan fog működni ez a szabályozás, nem tudni, mindenesetre nagyon nagy lépés, reméljük, itthon is hasonló fogja követni.